Mit tegyen a beteg, mikor forduljon orvoshoz ? - gerincmentor.hu

Keresés:

Kérdések és tévhitek


	Mit tegyen a beteg, mikor forduljon orvoshoz ? Az emberek fájdalomérzése különböző. Azt a pontot, amikor egy behatást fájdalmasnak érzünk, fájdalomküszöbnek nevezzük. Ez széles határok között mozog, végső soron az egyén élete során szerzett fájdalomtapasztalatai állítják be. Nemcsak a fájdalomérzés küszöbe, hanem a fájdalomtűrő képesség is egyéni. A fájdalom tűrését az is befolyásolja, hogy az érintett személynek milyen fizikai megterhelést kell elviselnie napi tevékenységei során. A gerincbetegségek vezető tünete a fájdalom, amely – keletkezésének oka és kiinduló pontja miatt – legtöbbször mozdulatokra, megterhelésre fokozódik. Mindenkinek tehát saját magának kell végső soron eldöntenie, hogy milyen erősségű és időtartamú gerincfájdalmát tudja saját eszközeivel kezelni. Azt az elhatározását, hogy mikor fordul orvoshoz, természetesen az is befolyásolja, hogy állapota javul-e, változatlan vagy rosszabbodást tapasztal. Az egyéni különbségek miatt tehát nehéz általános tanácsot adni. Az egyszerű, alacsony vagy közepes erősségű, a napi tevékenységeket kevéssé akadályozó, körülhatárolt gerincszakaszra korlátozódó és körülbelül egy hét után javuló fájdalom nem igényel orvosi beavatkozást. A túlzott megterhelést mellőzni kell, de lehetőleg folytatni kell minden szokásos napi tevékenységet. Gyógyszeres kezelésként recept nélkül kapható fájdalomcsillapító választandó. Ha a fájdalom csillapítására nem szteroid gyulladáscsökkentőt választunk, tudnunk kell, hogy ezek gyomor- vagy nyombélfekély vagy -gyulladás, reflux-betegség mellett kockázatosak lehetnek. Ilyenkor inkább orvosi rendelvényre kapható gyomorkímélő gyulladáscsökkentőt vagy kiegészítő gyomorvédő gyógyszert kérjünk. A nagyon erős, a mozgást és önellátást erősen korlátozó vagy egy hét után is stagnáló vagy netán rosszabbodó gerincfájdalom esetén már akkor is ajánlatos a háziorvoshoz fordulni, ha egyszerű gerincfájdalom áll fenn. Ha a nem javuló gerincfájdalom mellett más tüneteket észlelünk, feltétlenül orvosi vizsgálatra van szükség. A háziorvost keressük fel, aki eldönti, hogy milyen további vizsgálatokra vagy más szakorvosi konzultációra lehet szükség. Az orvosi vizsgálatot igénylő tünetek között az ideggyógyászati tünetek állnak az első helyen, azért, mert a gerincvelő, a gerincvelőt ellátó erek vagy a gerincvelőből kilépő ideggyökök összenyomása súlyos, késlekedés esetén visszafordíthatatlan bénulásokat okozhatnak. Ilyen, sürgős orvosi vizsgálatot követelő jel a nyaki gerinc fájdalma mellett az egyszerre mindkét vállba vagy karba végigsugárzó fájdalom és zsibbadás. Derékfájáshoz társuló, mindkét lábba sugárzó fájdalom és zsibbadás vagy a gát (a nemiszervek és a végbél táján) nyeregben üléshez hasonló területen érzett zsibbadása vagy érzéketlensége a gerincvelő csúcsának vagy az abból lefutó idegkötegnek a nyomatását jelzi. A vizelés vagy székelés nehezebb megindítása vagy elakadása vagy éppen az elcseppenés a szabályozó idegrostok bénulását jelzi. Ilyen tünetek esetén egy nap vagy órák is számíthatnak. Azonnali vizsgálatot igényel a kéz vagy a láb izmainak gyengülése, bénulása. Ez a mozgató idegrostok összenyomatásának a jele, amely észrevétlenül, kis fájdalom mellett is kialakulhat. A beteg néha csak azt észleli, hogy egy bögrét vagy teli palackot nem tud megtartani, megbotlik a szőnyeg szélében vagy elveszíti a papucsát. A körülírt, egy ujjal is megmutatható helyen érzett tartós, erős, éjszaka vagy nyugalomban is érzett fájdalom, láz, fogyás és önmagában a hat héten túl fennálló egyszerű gerincfájdalom is indokolják az orvosi vizsgálatot. Ha a körülírt fájdalom valamilyen erőbehatásra (nagy energiájú ütés: baleset, leesés) jön létre, csigolya-összenyomatásra vagy törésre kell gondolni. Idősebb vagy tudottan csontritkulásos személy esetében kis energiájú hatás (elesés, rossz mozdulat, székre lezökkenés) is a csigolya beroppanását idézheti elő. Az orvos és esetleges konzultánsai által végzett kikérdezésen és vizsgálaton túl képalkotó és laboratóriumi vizsgálatokra lehet szükség a leggyakrabban. A képalkotó vizsgálatok közül a hagyományos röntgenfelvétel jön először szóba. Ez a gerinc csontos felépítését és rendellenességeit mutatja meg. A nem csontos képletek (a porckorongok, szalagok, a gerincvelő és az ideggyökök) állapotáról a mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) adja a legrészletesebb tájékoztatást. Izomgyengeség esetén elektromos ideg- és izomélettani vizsgálat jön szóba. A laboratóriumi vizsgálatok az esetleges gyulladásról vagy más betegségekről nyújtanak információt. Hodinka László dr.

Derékfájdalom és munka.

Készítette:

Fejlesztés:

Jogi útmutató